A rizs az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. Délkelet-Ázsiában több ezer éve termesztik. Napjainkban az emberiség felének alapvető tápláléka. Több ezer fajtája létezik.
Hazánkban, a hagyományos élelmiszerboltok kínálatában, elsősorban a rizs fehér változata jellemző, ezért az emberek többsége ezt a gyorsan elkészíthető fajtát részesíti előnyben.
A tudatosan táplálkozók a reformélelmiszereket kínáló üzletekben már bővebb palettából választhatnak az asztalukra. Pl.: barna rizs, basmati rizs, vörös rizs, jázmin rizs és vadrizs közül.
BARNA VAGY FEHÉR?
Az attól függ, hogy feldolgozás során mi történik a rizsszemekkel.
Aratás, csépelés, tisztítás és szárítás után a rizs külső héjának (pelyva) eltávolításával keletkezik a barna rizs. A további feldolgozás során a szemekből eltávolítják az úgynevezett „ezüsthártyát” csírát és a mag belső héját a korpát. A legújabb tanulmányok szerint a rizskorpa a legnagyobb tápértékű anyag a világon, amit valaha tanulmányoztak. Több mint 70 antioxidánst találtak benne, amelyek védenek a sejtkárosodás ellen és még fiatalon is tartanak.
A hántolt és koptatott fehér rizsnek nincs jellegzetes íze, forgalomba kerülhet ’A’ vagy ’B’ minőségben. (A jelölés a rizs töredezettségére utal, a B-ben több lehet a rizsszem-törmelék.)
A fehér rizsszemeket fényező anyagok segítségével (glükóz, talkum) fényesre csiszolják, jellemzőjük, hogy kevésbé főnek szét és nem tapadnak össze. A fehér rizs tápértéke alacsonyabb, glikémiás indexe viszont magasabb, mint barna társáé.
(A glikémiás index (GI) megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát a szervezetünkben milyen gyorsan szívódik fel. A gyors felszívódás a vércukorszint és az inzulinszint gyors emelkedését eredményezi.)
A BARNA RIZS
A barna rizs színét az ásványi anyagokban gazdag héja adja. Sok értékes vitamint, ásványi anyagot, fehérjét tartalmaz és kimagasló a protein értéke.
Magas rosttartalmának köszönhetően könnyen emészthető, serkenti az anyagcsere folyamatokat, így támogatva a salaktalanítást. A mérgező bomlástermékeket megköti és kiüríti a belekből, ezáltal segítve az emésztőrendszer egészségének megőrzését.
A rostok lassítják a szénhidrát felszívódását, ezért fogyasztása után hosszabb ideig teltségérzet jellemző, ami támogató segítség lehet a fogyni vágyóknak az alakformálásban.
A barna rizs bővelkedik B vitaminokban (B1, B2, B3, B5, B6) mely jótékony, nyugtató hatással van az idegrendszerre, található benne E-, és K vitamin, ezen kívül foszfor, kalcium, kálium, szelén (segít a bőr rugalmasságának megtartásában, csökkenti a gyulladásokat), vas, cink és magnézium.
Szív védő élelemnek is tekintik, mivel tartalmaz egy oryzanol nevű vegyületet, amely a vér koleszterin szintjét csökkenti.
A barnarizs fogyasztását ajánlják ízületi problémákkal küszködőknek. (térd, könyök, váll fájdalom, reuma, köszvény)
Vízhajtó hatású, vesekő képződése elleni hatóanyagot tartalmaz (vizesedés, vesekő, ödémák)
A rizs a nátriumszint mérséklésével segíti a szervezetben lévő felesleges vízmennyiség leadását.
Gluténmentes, így a liszt érzékenyek számára is ajánlott, a rizsből készült tejet laktóz érzékenyek is fogyaszthatják.
Érdemes ezek után kosarunkba inkább a barna rizst választani. Ne riasszon el bennünket a valamivel hosszabb főzési idő vagy a karakteresebb íz, mert fogyasztásával testünkre gyakorolt jótékony hatásaival többet teszünk az egészségünkért, mint azt gondolnánk.
A barna rizs főzési ideje megközelítőleg 40-50 perc, azonban áztatással a főzési időt kb. 20 percre csökkenthetjük. Érdemes előre gondolkodni és alapos mosás után éjszakára beáztatni. (Ajánlott áztatási idő 6-8 óra.) Másnap, főzés előtt mossuk át és háromszoros mennyiségű vízben tegyük fel főni.
Fűszerei: lestyán, sáfrány, kurkuma, majoranna, kakukkfű, curry
A barna rizs nem csodaszer, mégis rendszeres fogyasztásával hozzájárulhatunk szervezetünk egészséges működéséhez, tisztításához.
MIKRO TÁPANYAGOK, VITAMINOK, ÁSVÁNYI ANYAGOK
