A refluxbetegség
A refluxbetegség a tápcsatorna felső részének összetett működési zavara. A gyomor, vagy akár a nyombél tartalma a nyelőcsőbe, majd onnan a garaton át a szájba, vagy a légutakba kerül. Mindez tüneteket, panaszokat, esetleg különböző szervi elváltozásokat pl. a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladását is okozhatja.
A reflux betegség tüneteinek kialakulása nagymértékben a beteg életmódjától függ. Az alapprobléma az, hogy a gyomor túltelítése, ürülésének elhúzódása és ennek következtében fellépő feszülése provokálja reflux-esemény bekövetkeztét.
Bizonyos helyzetekben az egészséges emberek is tapasztalhatnak refluxos tüneteket, melyek elsősorban a hasüregi nyomás fokozódásával járó helyzetekben jelentkezhetnek.
Hasüregi nyomás fokozódhat:
- Egy kiadós étkezés után a gyorsan elfogyasztott, nagy mennyiségű étel jelentősen megnöveli a gyomor feszülését. Ráadásul az elfogyasztott magas kalóriatartalmú ételek (zsíros, olajos ételek) lassítják a túltelített gyomor ürülését. Sőt, a kiadós étkezés utáni lefekvés tovább fokozza a reflux kialakulásának esélyét, mert a nyelőcső alsó záróizmára ilyen esetben még nagyobb nyomás nehezedik.
- Sok lehajlással és nehéz tárgyak emelésével járó fizikai munkák esetében.
- Szoros ruházat (a hasat szorító, szűkderekú ruházat) viselésekor.
- Kiváltó tényezők lehetnek bizonyos sporttevékenységek is, pl. a súlyemelés, birkózás, intenzív erőkifejtéssel járó edzőtermi edzés.
- Terhesség esetén, a várandósság második felében is jelentkezhetnek refluxos panaszok. Ilyenkor a kitágult anyaméh térfogata növeli a hasüregi nyomást, csaknem vízszintes helyzetbe kerül a gyomor. Megfelelő táplálkozással, életvitellel jelentősen mérsékelhető. Ebben az esetben önmagában nem kóros, természetes jelenség mely a szülés után megszűnik.
- Az állandósult stressz is káros hatást gyakorol a tápcsatorna működésére, felborítva annak összerendezett működését. A stressz hatására megváltozhat a különböző idegi ingerek érzékelése és idegrendszeri feldolgozása is, ami a tápcsatorna túlérzékenységének kialakulásához vezet. Így a beteg a normál esetben panaszt nem okozó eseményeket is fájdalmasként, kellemetlenként élheti meg.
- A ma már népbetegségnek számító elhízás is a reflux egyik provokáló tényezője. A hasi zsírszövet felszaporodása is emeli a hasüregi nyomást, és refluxot provokál. Ráadásul a refluxos tüneteket a betegek legtöbbször evéssel próbálják csillapítani, így kialakítva egy ördögi kört, amit aztán később nehéz megszakítani.
Mit tehetünk a reflux ellen?
A szakemberek néhány egyszerű és könnyen betartható javaslata alapján az étkezési szokások és az életmód megváltoztatásával elérhető, hogy jelentősen csökkenjen a reflux kialakulásának kockázata, illetve már kialakult betegség esetén az állapot javuljon, és ne alakuljanak ki szövődmények.
– A napi két-háromszori kiadós étkezés helyett, inkább többször (4-5-ször), de egyszerre keveset egyen a beteg.
– Az étkezések után hagyni kell időt a gyomor megfelelő kiürítésére. Ez azt jelenti, hogy 2-3 órán belül nem javasolt lefeküdni, vagy lehajlással, emeléssel járó munkát végezni.
– Az utolsó étkezés időpontja lehetőleg ne legyen este 6 óra után. A mértékletességet mindig tartsuk szem előtt. Este már ne fogyasszunk édességet és gyümölcsöt.
– A diétában kerülni kell a zsíros, nehéz ételek fogyasztását, mert jelentősen lassítják a gyomor ürülését.
– Javasolt zsírszegény konyhatechnikai eljárások alkalmazása, például a sütő, alufólia, sütőzacskó, cserépedény használata, mely segíti az emészthetőséget is és a testsúlyunkra is kedvezően hat.
– Az ételek sűrítésére a szárazrántás, habarás, diétás rántás, hintés ajánlott.
– Fontos a mértéktartó fűszerezés. Bátran használhatunk zöldfűszereket szárított és friss formában is (petrezselyem, majoranna, rozmaring, kapor, bazsalikom, kakukkfű), viszont kerüljük az erős, csípős, intenzív fűszerek használatát, mint pl. erős paprika, chili, torma vagy az ecet.
– A nap folyamán fontos a bő folyadékfogyasztás (szilárd étel fogyasztása után igyon, ha ez nem jár panasszal).
– A szénsavas italok is rontják a tüneteket, mert a belőlük felszabaduló széndioxid gáz felfújja és feszíti a gyomrot, majd böfögéssel együtt gyomorsav áramolhat a nyelőcsőbe és a garatba is.
– A cukros, tömény ételek, például a méz is produkálhat panaszokat éppen azáltal, hogy irritálja a már gyulladásban lévő nyelőcső-nyálkahártyát.
– Kerülendő a nyelőcső záró izomzatának ellazulását kiváltó ételek és italok fogyasztása (pl.: alkohol, kávé, tea, borsmenta, fodormenta, csokoládé, fokhagyma, vöröshagyma).
– Továbbá javasolják még, hogy a beteg fordítson több időt pihenésre és igyekezzen a stresszhelyzeteket elkerülni,
– mellőzze a dohányzást,
– ha túlsúlyos csökkentse a testtömegét,
– alváskor megemelt párnát használjon.
