A kókuszolaj alapanyaga a kókuszdió kiszárított húsa.
Sokoldalúan felhasználható sütéshez-főzéshez, kitűnő bőr és hajápoló és a gyógyításban is alkalmazzák. (A hindu vallás szerint a kókuszdió majdnem száz féle betegség gyógyítására alkalmas.)
A kókuszolaj magas arányban tartalmaz laurinsavat, mely támogatja szervezetünk optimális működését. A laurinsav emésztés során monolaurinná alakul, mely antibakteriális hatásának köszönhetően megakadályozza a vírusok és fertőzések elszaporodását a szervezetben.
Kiváló antioxidáns, magas E vitamin tartalma elősegíti a kalcium és a magnézium felszívódását. A kókuszt könnyű megemészteni, mivel nem terheli a májat és az epét, javítja az emésztést. A kókuszolajban lévő könnyen emészthető közepes láncú zsírsav serkenti a test anyagcseréjét, a májba kerülve pillanatok alatt energiává alakul át.
A kókuszolajat kókuszzsírként is emlegetik, hiszen normál szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, fehér színű és zsírra hasonlít, 24°C fok felett azonban folyékonnyá válik. Lassan oxidálódik, így hosszabb ideig tárolható anélkül, hogy megavasodna.
Az olaj elkészítési módja szerint három fajtája ismeretes. (Hidegen sajtolt kókuszolaj, szűz kókuszolaj, finomított kókuszolaj.)
A kókuszolaj a legtelítettebb az összes olaj közül, magas hőmérsékleten is megőrzi a stabilitását. Ellenálló a hővel szemben, nehezen oxidálható. Az oxidáció csak 198 Celsius fok fölött megy végbe.
Mivel kalóriatartalma magas, és mégiscsak telített zsírsavakat tartalmaz, az amerikai táplálkozási irányelvek napi 1 teáskanálnyi mennyiség fogyasztását javasolják belőle.
