… röviden GI vagy GLYX.
A glikémiás index az élelmiszerek vércukorszintre gyakorolt hatását fejezik ki.
Leegyszerűsítve.
A glikémiás index értéke arra utal, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan, és mennyire emeli meg a vércukorszintet, illetve hogy ennek következtében mennyivel utána áll vissza a vércokurszint az étkezés előtti állapotra.
Ha egy élelmiszernek magas a glikémiás indexe (GI), akkor az gyorsan, és nagyon megemeli a vércukorszintet, majd étkezés után rövid idő múlva lecsökken a szint. Alacsony GI értékű élelmiszerek fogyasztása esetén a vércukorszint lassabban, és kevésbé emelkedik meg, majd étkezést követően több idő telik el, mikorra visszaáll az alacsonyabb szintre.
Élettani hatásuk szempontjából az alacsonyabb GI értékű élelmiszereket részesítik előnyben, mivel a kisebb mértékű vércukorszint emelkedés kevésbé terheli meg a szervezetet. Továbbá mivel több időre van szükség, hogy a vércukorszint visszaálljon az étkezés előtti állapotra, később leszünk éhesek. Később kezd elindulni az éhség érzet kialakulásának a folyamata.
Mindezeknek néhány adattal és a konkrét hatásokkal.
A glikémiás index megmutatja, hogy egy adott szénhidrát fajtából 50 gramm milyen mértékben befolyásolja a vércukorszintet. Tehát minél kisebb a GI érték, annál kisebb mértékű az emelkedés.
Az elfogyasztott szénhidrát hatására a vércukorszint az étkezést követően kb. egy óra múlva éri el a csúcspontját, majd ezt követően az emelkedéshez hasonló intenzitással csökken, végül 2 – 3 óra múlva visszaáll az étkezés előtti állapotra. A magas GI értékű szénhidrátok esetén 2 óra, az alacsony GI értékűek esetén 3, akár 4 óra múlva. Vagyis a magas GI értékű szénhidrátok vércukorszint változtatása a nagyobb intenzitás mellett rövidebb lefolyású.
Mikor magas és mikor alacsony a GI érték?
– Ha a GI érték nagyobb, mint 70, akkor magas,
– ha a GI érték 55 és 70 közötti, akkor közepes,
– ha a GI érték 55 alatti, akkor alacsony glikémiás indexről beszélünk.
Inzulin
Az inzulin az egyetlen hormon, amely a vércukorszintet csökkenti. Fokozza a sejtek glükóz felvételét, és felhasználását. Cukorbetegség esetén az inzulin hatása nem alakul ki a szervezetben. A sejtek cukorfelvétele csökken, ezért a vérplazma glükóz koncentrációja, vagyis a vércukorszint megemelkedik. (Nyugalomban lévő, éhes ember vércukorszintje 3,5 – 6 millimol/dm3.) A magas glükóz koncentráció növeli a sejteken kívüli ozmózisnyomást, melynek következtében víz diffundál ki a sejtekből, az idegsejtek vízvesztése pedig károsítja az idegrendszer működését.
Az I.-es típusú cukorbetegségnél az inzulin termelés csökken, például a mirigysejtek pusztulása miatt. Ez az alulműködés kezdetben gyógyszeresen kezeléssel serkenthető, de ha az inzulintermelés teljesen megszűnik, akkor csak napi rendszerességgel beadott inzulin injekcióval kezelhető a betegség.
A II.-es típusú cukorbetegség a 20. század második felére vált egyre gyakoribbá. A kutatások szerint ennek az lehet az oka, hogy a nagy cukortartalmú ételekből és italokból, illetve a finomított lisztet tartalmazó élelmiszerek gyorsan megemésztődő keményítőtartalmából képződő szőlőcukor rövid idő alatt felszívódik, és hirtelen megemeli a vércukorszintet. A gyakran magasra szökő vércukorszint mindannyiszor serkenti a hasnyálmirigyben az inzulintermelést. Ez a kezdeti időszakban tünetmentes, de egy idő után a sejtek „kifáradnak”, és az inzulinra egyre kevésbé reagálnak. A betegek többségében így alakul ki a kór.
Néhány édesítőszer GI indexe
– Szőlőcukor (glükóz): 100
– Kristálycukor (szacharóz): 68
– Eritrit: 0 (Édesítő hatása a kristálycukorhoz képest kb. 60%, viszont nem emeli meg a vércukorszintet.)
Azok az ételek, amelyeknek alacsonyabb a glikémiás indexe, kevésbé emelik meg a vércukorszintet, ezért táplálkozásunkban ezeket az ételeket részesítsük előnybe.
