A fejfájás az egyik leggyakrabban előforduló panasz. Sajnos megközelítőleg minden tizedik ember szenved migrénes fejfájástól, mely nem egy egyszerű fejfájás, mivel a fájdalomhoz több kellemetlen tünet is társul.
Egyes becslések szerint Magyarországon 1 millió migrénes ember él, és még ennél is többen vannak azok, akik a rendszeresen visszatérő fejfájás egyéb formájától szenvednek.
A legjellemzőbb tünetek, amelyekről az érintettek beszámolnak a bizonyos időnként jelentkező féloldali, rohamszerűen ismétlődő, lüktető fejfájás, érzékenység fényekre és zajra, émelygés, hányás, elesettség, gyengeség érzése.
Ha a fejfájás mellé tarkómerevség, zavarodottság, láz, vagy bármilyen szokatlan jelenség lép fel, azonnal forduljunk orvoshoz. Ha a tünetek nagyon súlyosak, vagy gyakran jelentkeznek, mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat, hogy egyéb betegségeket kizárjanak.
Általában az érintetteknek csak a fele keresi fel a szakembereket, az ő esetükben a neurológus szakorvos alapos kivizsgálást rendel el, ami alapján felállítják a pontos diagnózist.
A migrén kialakulásának okai:
Nincs nyilvánvaló oka, így az ok egyénenként eltérő lehet kortól, nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet.
Tapasztalatok alapján ez az állapot a nők esetében háromszor nagyobb arányban fordul elő, mint a férfiaknál. A legtöbb beteg a 25-45 év közötti korosztályhoz tartozik.
- Gyakran a háttérben érrendszeri probléma állhat. Az agyhoz vezető artériák ilyenkor beszűkülnek, majd kitágulnak. Mindez a közeli fájdalomérző receptorokat ingerli.
- A migrén kialakulásában fontos szerepet tulajdonítanak az agyműködést irányító kémiai közvetítőknek, az úgynevezett ingerületátvivő anyagoknak (neurotranszmitterek). A szerotonin is egy ilyen ingerületátvivő anyag, amely segíti az idegrendszerben a fájdalom mérséklését. Migrénes rohamok esetén a lecsökkent szerotonin szint érszűkületet vált ki, és ez vezethet a fájdalom kialakulásához.
- A kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, gyakran ez a probléma egy család több tagját is érintheti.
- Feltételezik, hogy a migrén kialakulásában az életmód is jelentős szerepet játszik, mivel az utóbbi 40-50 évben a fejfájás gyakorisága a fejlett országokban két-háromszorosára nőtt.
- A migrénért gyakran egyes élelmiszereket, adalékanyagokat is okolnak. Pl. érett sajtok, citrusfélék, kávé, tea, csokoládé, zsíros ételek, nátrium-glutamát, húsfélék, aszpartám, diófélék, bizonyos fűszerek, alkohol.
- A fejfájós betegek nagy része székrekedésben szenved. Székrekedéskor a vastagbél falán a lerakódásokból felszívódó méreganyagokra a szervezet fejfájással reagál.
- Az éhség, rendszertelen, esetleg kimaradó étkezés, fogyókúra, a kevés folyadékfogyasztásból adódó dehidratáltság, stressz, izgalom, depresszió, fáradság (fizikai vagy szellemi) mind oka lehet a fejfájásnak. (Gyakran csak a túlfeszített állapot utáni pihenés alatt jelentkezik a fájdalom.)
- Megváltozott alvásciklus, túl kevés vagy túl sok alvás, utazás vagy testi megerőltetés, intenzív testmozgás, a hormonális változások (ösztrogénszint változása pl. terhesség esetén, vagy változókorban), környezeti hatások, meleg, hideg, erős fény (napsütés is), zaj, különböző szagok, időjárás változása, légnyomás ingadozása (frontok) is elősegíthetik kialakulását.
- Különböző gyógyszerek (hormonális készítmények, antibiotikum, vérnyomáscsökkentő) szedése és egyes vitamin és ásványi anyag hiánya is járhat fejfájással.
A nem kezelt migrénes fejfájás, általában 4 – 72 órán keresztül tart. Kialakulásának gyakorisága teljesen egyénfüggő. Van olyan ember, akinél havonta többször is jelentkezik, és vannak olyanok, akik évente egyszer-kétszer kerülnek ebbe az állapotba.
A migrénes roham szakaszai:
Egy migrénes roham általában 4 egymástól elkülönült szakaszból áll.
- Figyelmeztető tünetek
A beteg általában a roham kezdete előtt 24 órával figyelmeztető jeleket tapasztalhat magán. Ilyen jelzések lehetnek: rossz vagy felfokozott hangulat, ingerlékenység, tompaság, koncentrációs nehézségek, székrekedés, vagy gyakori székelés és vizelés, édességek és szénhidrátok utáni vágy, vagy étvágycsökkenés, ásítozás, szomjúság, elnehezült izmok, tarkómerevség, érzékenység szagokra, fényre vagy zajokra, sőt az is előfordul, hogy a beteg teljesen összezavarodik.
. Aura (előjel) stádiuma
Általában közvetlenül a fejfájás előtt egy órával okoz problémát és minden 4. migrénes betegnél jelentkezik. Az érintettek látászavarokat említenek, villódzó foltokat, „csillagokat” látnak, karjuk esetleg lábuk zsibbad, zavar keletkezik a beszédben vagy a beszédértésben. A tapasztalatok alapján ilyenkor a mozgás segíthet a fájdalmak enyhítésében.
- A fejfájás aktív szakasza
A fejfájás aktív szakaszában a fájdalom egyre erősödik, szinte elviselhetetlenné válhat. A beteg gyakran úgy érzi, mintha kalapálnának a fején, de ez a fájdalom lehet lüktető, tompa, szúró jellegű. Intenzitása a közepestől egészen heves fájdalomig fokozódhat. Ekkor jelentkezhet émelygés, hányás, érzékenység a szagokra, fényekre. Mozgásra a fájdalomérzet erősebbé válhat. Az emberek ilyenkor jellemzően sötétre, csendre és pihenésre vágynak. A fejfájás megszűnése fokozatos, alvás vagy hányás után fokozatosan enyhül.
- A migrén megszűnését követő szakasz
Ebben a fázisban a beteg fáradt, étvágytalan, nyomott hangulatú, kimerültnek, szinte másnaposnak érzi magát, és általában a roham után egy napig még pihenésre van szüksége.
Mit tehetünk ellene?
- A migrén alatt általában az emésztőrendszer működése és ezzel a gyógyszerek felszívódása lassul. A vény nélkül kapható paracetamol, ibuprofen tartalmú fájdalomcsillapítók és az aszpirin, ha még a kezdetekkor veszik be őket, megállíthatják a rohamot.
- A korábban felsorolt migrénes fejfájást kiváltó okok sokfélesége miatt a migrén megakadályozásának leghatékonyabb módja az, ha a beteg önmagát megfigyelve, saját maga jön rá, hogy mi válthatja ki nála a rohamot, és igyekszik ezeket a tényezőket kiküszöbölni. Érdemes ilyenkor az életeseményekről legalább egy hónapig naplót vezetni, feltüntetve mellettük a dátumokat és az időpontokat.
Mikor, mit evett, mit ivott, milyen gyógyszereket szedett. Mikor, mennyit aludt, hogy érezte magát különböző időjárási viszonyok alatt, testi megerőltetés mellett, mikor volt széklete. Minden olyan dolgot érdemes ilyenkor lejegyezni, ami fontos lehet.
A mai ismereteink szerint a migrént teljesen meggyógyítani nem lehet.
Azonban van néhány természetes módszer, amely a tapasztalatok szerint enyhíti a fellépő panaszokat.
- Általában jót tesz az ágynyugalom és a besötétített szoba.
- Hideg vizes (jeges) borogatás nyakra, tarkótájra. Erre a célra használhatunk vékony törölközőbe csomagolt jégkockákat. Ha nincs, akkor a mélyhűtőből erre a célra alkalmas lehet bármilyen fagyasztott csomag.
- Illatterápia. Ilyenkor párologtatásra, inhalálásra javasolt olajok:
o levendulaolaj,
o rozmaringolaj,
o eukaliptuszolaj,
o borsmentaolaj,
o római kamillaolaj.
- Halánték masszírozása. Növényi olajba levendulaolajat vagy rozmaringolajat csepegtetve masszírozzuk a halántékunkat, esetleg nyakunkat, vállunkat.
- Gyógyteák fogyasztása
o csalántea
Egy csapott evőkanál teafüvet forrázzunk le 2,5 dl vízzel, majd 15 perc után szűrjük le. Lehetőleg ne használjunk fémből készült szűrőt.
o gyömbér tea
Hozzávalók: 1 liter víz, 1 bő hüvelykujjnyi gyömbér alaposan megmosva (nem muszáj megpucolni), méz, ½ citrom leve.
A vizet forraljuk fel, és öntsük rá a gyömbérre. Hagyjuk állni, majd langyos állapotban ízesítsük mézzel és citrommal. (Ha csak szárított gyömbérünk van otthon, akkor 1-2 teáskanálnyi gyömbérport forrázzunk le.)
- Légzés. Perceken keresztül, négyütemű légzés. A lényege, hogy veszünk egy jó mély levegőt, melyet kis ideig benntartunk, és lassan kilélegzünk, majd ismét tartunk egy kis szünetet a következő mély levegővétel előtt. Tehát a normál légzésünket egy-egy légzésszünettel szakítjuk meg.
- Hidroterápia
Lábfürdő, melynek hőmérsékletét fokozatosan (15-20 perc alatt) növeljük. A test magasabban fekvő területeiről hirtelen levezeti a vért az alsó végtagok felé, a lábakba, így szüntetve meg az agyi vérbőséget. Ha jó az időzítés, nagy hatásfokkal működik.
Sok embernek segíthet a váltott hideg-meleg lábfürdő is. Figyeljünk arra, hogy a két lavórban levő víz hőmérséklete között legyen 20 fokos különbség, és a meleg vizes lábáztatás tartson tovább, mint a hideg vizes.
Az egyik lavórba tegyünk hideg csapvizet, a másikba 36-38 fok körüli meleg vizet. A meleg vízbe tegyük a lábunkat pár percig (1-3 perc), majd a hidegbe 8-10 másodpercig. Ezt legalább háromszor ismételjük meg, majd a lábunkat megtörölve húzzunk meleg zoknit, és pihenjünk, amíg jólesik.
- Akupresszúra
Az ujjunkkal nyomást gyakorlunk a test különböző pontjaira. Mivel ez a kezelés nem jár mellékhatással, bátran alkalmazhatjuk. Migrén esetén leggyakrabban általában három pontot javasolnak.
o A kézháti oldalon, a széttárt hüvelykujj és a mutatóujj között húzódó háromszög alakú terület csúcsán, a csukló felöli sarokban.
o Befelé és felfelé irányuló nyomás a tarkóra közvetlenül a koponya nyakszirtcsontja alatt a gerincoszlop két oldalánál.
o Nagylábujj („öregujj”) és a második lábujj közötti lábközépcsontok találkozásánál befelé és felfelé a lábfej közepe irányába.
- Talpmasszázs
A fej, a gerincoszlop, a szem, a melléküregek, az agyalapi mirigy, az ivarmirigyek, az emésztőszervek, a máj, valamint a napfonat reflexzónáinak masszírozása.
Megelőzés
- Rendszeres testmozgás
Több kutatás is alátámasztja, hogy rendszeres testmozgás esetén (hetente legalább háromszor 30-40 perc) a migrénes rohamok ritkábban, enyhébben jelentkeznek, és rövidebb ideig tartanak.
- Megfelelő folyadékbevitel
Sajnos gyakran „elfelejtünk” inni, ezért sokat tehetünk magunkért, ha tudatosan figyelünk arra, hogy mindennap megfelelő mennyiségű folyadékot, elsősorban tiszta vizet fogyasszunk. (1,5-2 liter)
- Gyógynövények fogyasztása teaként
o kamilla,
o levendula,
o citromfű,
o kankalinvirág
Kúraszerűen, megelőzésképpen, 1 hónapon keresztül, naponta háromszor igyuk az említett gyógynövényekből készült teákat úgy, hogy háromnaponta váltjuk a teafajtákat.
Gyakran ajánlják megelőzésre az őszi margitvirág leveleiből készült teát, mely gyulladáscsökkentő, értágító és enyhén nyugtató hatású. (Gyerekeknek, kismamáknak és véralvadási zavarokban szenvedőknek nem ajánlják.)
- Vitaminokkal, ásványi anyagokkal
Több tanulmány is kimutatta, hogy azok az emberek, akik bizonyos vitaminokban, ásványi anyagokban hiányt szenvednek, nagyobb eséllyel válnak migrénes fejfájás elszenvedőivé.
Gyakran javasolják megelőzésre B2 (riboflavin), B3 (niacin), Magnézium és Q10 vitaminok kúraszerű szedését. Ezzel kapcsolatban azonban mindenképpen érdemes szakember tanácsát kikérni.
A Riboflavin (B2 vitamin) szervezetünkben antioxidáns szerepet játszik. Mivel vízben oldódó vitaminról van szó, amit szervezetünk nem képes hosszabb ideig raktározni, ezért egészséges táplálkozással folyamatosan kell bevinnünk. Az ember bélflórája is termel riboflavint, ezért hiánytünetek ritkán fordulnak elő.
Természetes forrásai:
o a teljes kiőrlésű gabonák,
o hüvelyesek,
o zöld leveles zöldségek,
o diófélék.
B3 niacin vitamin megtalálható:
o zöldségek,
o hüvelyesek,
o korpa,
o sörélesztő,
o teljes kiőrlésű termékek,
o olajos magvakban,
o datolya,
o avokádó.
A Vas és a magnézium hiánya is növeli a fejfájásra való hajlamot.
Vas természetes forrásai:
o hüvelyesek (borsó, lencse, bab),
o búzacsíra,
o búzakorpa,
o magvak (szezámmag, mogyoró, tökmag,)
o köles,
o árpa,
o spenót,
o sóska,
o édesburgonya,
o sütőtök.
Magnézium természetes forrásai:
o teljes kiőrlésű gabonák,
o búzakorpa,
o búzacsíra,
o hüvelyesek,
o csicseriborsó,
o babfélék,
o magvak,
o kendermag,
o dió,
o mogyoró,
o kesudió,
o napraforgómag,
o lenmag,
o mák,
o kakaó,
o gyümölcsök (banán, málna)
Az életmódunk tudatos alakításával nagyon sokat tehetünk magunkért.
A megfelelő táplálkozás, rendszeres mozgás, stressz csökkentő technikák elsajátítása és napi legalább 7-8 óra alvás hosszútávon jelentősen kedvező hatást gyakorol az egészségünkre.