Táplálnak és gyógyítanak
Egészségvédő hatásaikat több kutatás is alátámasztja. Csökkentik az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a rák kialakulásának kockázatát.
Az ezerarcú hüvelyesek
„Sok babot kell addig megenned!” Sokat kell még erősödnöd, nőnöd, okosodnod – tartja a közmondás.
Az emberek, ősidők óta táplálják magukat a hüvelyes növények termésével. Manapság azonban fogyasztásuk a gabonafélék, tejtermékek és húsfélék elsőbbségét élvező étrend mellett hazánkban egy kicsit gyerekcipőben jár.
Itthon a lakosság körében a legnépszerűbb, és talán amit a legtöbben fogyasztunk, az a zöldborsó leves, főzelék vagy rizzsel, rizi-bizi formájában. A lencse többségünknek csak újévkor jut eszébe, hiszen ki akarna lemaradni a szerencséről, amit egy ízletes lencsefőzelék elfogyasztásával szinte már magunkénak is tudhatunk. A családi, baráti rendezvényeken rotyogó sűrű, illatozó babgulyás sikere általában a társaság férfitagjainak keze eredményeként születik. A menzákon is előfordulnak néhanapján és nagyjából ennyi.
Kínában úgy tartják, hogy a hüvelyes növények általában jótékonyan hatnak a vesére. Ezen kívül létezik még egy hagyományos felfogás is, ahol e növények gyógyhatását, az öt elem elmélet szerint, a színükből eredezteti.
Ez alapján
– A vörös babok pl. adzukibab, vörös lencse és vesebab a tűz elemet, így a szívet, valamint a vékonybelet befolyásolják.
– A sárgák, mint a csicseriborsó, a sárgaborsó és a szójabab a föld elemre, vagyis a lép-hasnyálmirigyre és a gyomorra hatnak.
– A fehérek mint a gyöngybab a fém elemmel, a tüdőre és a vastagbélre hatnak.
– A sötét színű, fekete, barna hüvelyesek, mint a fekete bab, barna lencse, a víz elemmel, a vesével és a húgyhólyagokkal állnak kapcsolatban.
– A zöld színűek, köztük a zöldborsó, mungóbab, friss zöldbab a fa elemet, a májat és az epehólyagot befolyásolják.
A hüvelyesek mindenképpen azon élelmiszerek közé sorolhatóak, amelyek megérdemlik a több figyelmet, azaz, hogy ne csak bizonyos alkalmakkor, hanem valamilyen formában naponta kerüljenek az asztalunkra.
Egészségvédő hatásaikat több kutatás is alátámasztja. Csökkentik az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a rák kialakulásának kockázatát.
Megfigyelték, hogy azok, akik rendszeresen fogyasztanak hüvelyeseket, általában jobb egészségben élnek, sőt, kisebb a valószínűsége, hogy elhíznak.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete 2016-os évet a Hüvelyes Termények Nemzetközi Évének nyilvánította. Az esemény jelmondata „Tápláló magok a fenntartható jövőért.” Így igyekeztek felhívni a figyelmet a hüvelyesek egészségvédő és táplálkozásban betöltött szerepének jelentőségére.
A hüvelyes zöldségek, bab (száraz, zöld, lóbab), lencse (barna, vörös, sárga stb.), borsó (zöld, sárga, csicseri), szójabab
– szuper tápanyagforrások,
– kevés kalóriát tartalmaznak,
– jelentős a fehérjetartalmuk,
– rostban gazdagok,
– koleszterinmentesek,
– segítenek csökkenteni a koleszterinszintet,
– érvédő hatásúak,
– alacsony zsírtartalmúak,
– bővelkednek vitaminokban és ásványi anyagokban,
– alacsony glikémiás index jellemzi őket, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják,
– segít kiegyensúlyozni a vércukorszintet,
– sokáig teltségérzést adnak,
– segítik az emésztést,
– gluténmentesek,
– az év bármely szakában könnyen beszerezhetőek,
– kedvező az áruk,
– sokféleképp elkészíthetőek (levesek, főzelékek raguk, szendvicskrémek, köret, saláta..) és nem utolsó sorban, jó ízűek.
Ha ennyire szuper élelmiszerek, akkor miért nem eszünk többször, többet belőlük?
Sokakban él a kép, hogy ha babot esznek, akkor a hasuk felpuffad, és egy sokadik hónapos kismamát meghazudtoló pocakot növesztenek, így a fokozott gázképződés visszatartja őket a hüvelyesek rendszeres fogyasztásától.
Gyakran a helytelen főzési módszer, vagy ártalmas ételtársítás okozza a problémát. Nem mindegy, hogy mit, mivel eszünk. A helytelen ételtársítás negatívan hat az emésztésünkre és az anyagcserénkre. (Az ételtársítás elve azon a fölfedezésen nyugszik, amely szerint az ételek bizonyos összeállításban könnyebben és nagyobb hatékonysággal emészthetők, mint másféleképpen.)
A hüvelyes növényekhez jól illenek
a gabonafélék,
zöldségfélék,
hüvelyesek és az
olajos magvak.
Kerüljük viszont a burgonyával és a gyümölcsökkel történő együttes fogyasztását. A különböző ételfajták lebontásához, különféle emésztőnedvekre van szükség.
Érdemes próbálkoznunk, és szervezetünket fokozatosan hozzászoktatni a hüvelyesekhez. Eleinte csak kis mennyiségben, heti egy-két alkalommal építsük be az étrendünkbe. Kezdetben célszerű a könnyebben emészthető fajtákkal próbálkozni, mint a lencse és a borsó. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy azoknál, akik gyakrabban fogyasztanak hüvelyesekből készült ételeket, kevésbé, vagy egyáltalán nem jelentkeznek ilyen jellegű problémák.
Érdemes a babféléket főzés előtt beáztatni, mivel ekkor két legyet ütünk egy csapásra, hiszen hamarabb megfőnek és kevésbé lesz puffasztóak.
A hüvelyesekben található fitátok, antioxidáns, gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatással bírnak. Serkentik a rákos sejteket levadászó és hatástalanító fehérvérsejtek aktivitását is.
Dr. Michael Greger orvos, író és nemzetközileg elismert táplálkozástudományi, élelmiszer-biztonsági és közegészségügyi szakember a hüvelyes növényeket a napi 12 nélkülözhetetlen összetevő közé sorolja, sőt fogyasztásukat naponta 3x ajánlja.
(1adag: ¼ bögre humusz vagy babkrém
½ bögre főtt bab, feles borsó, lencse, tofu
1 bögre friss borsó)
A hüvelyesekből készíthetünk leveseket, ragukat, főzelékeket, szendvicskrémeket, fasírtokat, tehetjük salátába vagy akár tésztára.
