Mi az „élet kanóca” a szervezetünkben? Hogy tudunk rá vigyázni? – Nobel díjas kutatók is vizsgálták.
Hány évig élhetünk?
A mitológiában az isteneknek örök élet adatott. Azonban a hallhatatlanság és az örök fiatalság utáni vágy minden emberben ott él legbelül.
Az emberek nem csak sokáig szeretnének élni, hanem a hosszabb életet mentális, testi és lelki egészségben szeretnék élvezni.
Napjainkban Európában jellemző tendencia, hogy egyre több ember éri el a 80 éves kort. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ös tanulmánya szerint a születéskor várható élettartam alapján a 183 országból álló listában Japán mindkét nem esetében 83,7 évvel az első helyen áll.
Magyarországon a KSH adatai szerint a születéskor várható élettartam férfiak esetében átlagosan 72 év, nők esetében 79 év.(2019.)
Sajnos azonban a hosszabb életkor gyakran nem párosul egészséggel. A mai fejlett országokban a krónikus betegségek „járványa” pusztít. Egyre több ember életét nehezíti meg a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívbetegség, a Parkinson-kór és a rák.
Mindeközben egyes természeti népek, pl. az Okinawa szigetén élők (Japán), a serpák (Himalája), az otomini indiánok (Közép-Mexikó) és a hunzák (Pakisztán É-i része) esetében teljesen más a helyzet.
Az itt élők jellemzően jó egészségnek örvendenek, és igen hosszú életet megélnek. Magas a 90 és 100 év felettiek aránya.
Vajon mi a titkuk?
A kutatók megvizsgálták ezeknek a népeknek a mindennapi életvitelét. Közös vonásként elmondható, hogy ezeken a területeken elsősorban növényi étrendet tartanak (gabona, zöldség, gyümölcs), húst alig fogyasztanak. Mindez mértéktartó élettel és sok testmozgással párosul. Hihetetlen, de még a legidősebbek között sem ismert a cukorbetegség, a szívbetegség, a rák és a korai öregedés.
Van-e felső határa az emberi életnek?
Egy érdekes kísérlet során (ahol elsősorban az emlősöket vizsgálták) megállapították, hogy a csontvázérés és a várható életkor között összefüggés van, azaz, hogy a csontváz hatszor annyi ideig élhet, mint amennyi időre a teljes kiépüléséhez szükség van.
Ez az emberekre vonatkoztatva azt jelenti, hogy mivel az emberi csontváz teljes kialakulásához 20 évre van szükség, megélhetnénk akár a 120 éves életkort is.
Akkor miért öregszünk?
Az oxidatív stressz és krónikus gyulladások eredményeként keletkező sejtkárosodások felgyorsítják az öregedési folyamatokat.
Ezek a folyamatok tehetők felelőssé a bőrön keletkező ráncokért, a kézfejen lévő barna foltokért (amely oxidálódott zsír a bőr alatt) bizonyos típusú memóriaveszteségekért és azért, hogy az öregedéssel a szerveink felmondják a szolgálatot.
Mindennek a hátterében az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, valamint a krónikus érzelmi feszültség áll.
Egyes vizsgálatok szerint (Harvard; Nurse’s Health Study ) a vörös és feldolgozott húsok, édességek, desszertek, sült krumpli, hántolt gabonák fokozott fogyasztása növeli a gyulladásos folyamatok lehetőségét.
Ezzel szemben a napi rendszeres több gyümölcsfogyasztás, zöldségek, tengeri halak, teljes kiőrlésű gabonák csökkentették azt.
A Földünkön Kaliforniában található a legidősebb fa, egy 4800 éves szálkásfenyő.(Matuzsálem fenyő)
A tudósok e hosszú élettartamot a szálkásfenyő gyökerében lévő telomeráz enzimnek tulajdonították. Ezt az enzimet az emberi sejtekben is megtalálták.
Ma már tudjuk, hogy minden sejtünkben kromoszómákká tekeredve 46 DNS köteg található. Minden kromoszóma csúcsán van egy telomernek nevezett rész, amely megakadályozza, hogy osztódáskor megsérüljön az értékes genetikai információkat tartalmazó DNS állomány. (A telomert egy cipőfűző végén lévő műanyag védőrészhez hasonlítható.)
A telomereket az „élet kanócaként” is emlegetik. Születésünktől kezdve a telomerek hossza minden sejtosztódás során rövidül, majd végül, mikor a telomer túl röviddé válik, elfogy, és a sejt már nem képes osztódni, az élet is véget ér.
A kutatások felfedezték, hogy egy enzim, a telomeráz enzim helyreállítja a telomer szakaszokat és hosszabb ideig tartó rugalmasságot, azaz hosszabb élettartamot kölcsönöz a sejteknek.
A telomer egyes embereknél gyorsabban is fogyhat, mint a kortársaiknál.
Egyes vizsgálatok összefüggést találtak a krónikus stresszes állapot és a fokozott telomer rövidülés között.
Egy másik vizsgálatban londoni kutatók kimutatták, hogy a túlsúlyos és erős dohányos emberek telomerjei sokkal rövidebbek, mint azt az életkoruk alapján várni lehetne.
Azoknak a dohányos embereknek, akik naponta 1 dobozzal szívtak és ezt legalább 40 éve tették a hasonló korú nem dohányosokhoz képest, 200 bázispárral volt rövidebb a telomerjük. A túlsúllyal élő hölgyeknek 240 bázispárral volt rövidebb az azonos korú és normál testsúlyúakhoz képest.
Ez azt jelenti, hogy a 40 éve dohányzó nők sejtjei átlagosan 7,4 évvel, míg a hasonló korú túlsúlyos hölgyek sejtjei 8,9 évvel öregebbek, mint a nem dohányzó, és normális testtömegű kortársaiké.
Ez a folyamat a kutatások alapján az életmód radikális változtatásával lassítható és vissza is fordítható.
Mit kell tenni ahhoz, hogy a telomerburok lassabban fogyjon?
Hogyan lehet fokozni az öregedést lassító telomeráz enzim aktivitását?
Dr. Dean Ornish és dr. Elizabeth Blackburn (aki a telomeráz enzim rendszer működésének vizsgálatáért később 2009-ben megosztva orvosi Nobel díjat kapott) kutatócsapata is erre a kérdésre kereste a választ.
Kutatásuknak köszönhetően kiderült, hogy a megfelelő életmóddal lassítható az emberi szervezet öregedése. 2008 őszén nagy port vert fel, amikor az ezzel kapcsolatos eredményeiket publikálták.
Klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy már három hónapig tartó intenzív életmódváltással a telomerek kialakulását segítő telomeráz enzim aktivitását akár 30%-al is növelni lehet, így lassítva a sejtek öregedését.
Az Ornish-program keretén belül az életmódváltásnak négy alapeleme volt:
- Zsírszegény, csaknem lakto-ovo vegetáriánus diéta, amelyben fontos volt, hogy minél kevesebb koleszterol és telített zsírt fogyasszanak. ( A lakto-ovo vegetáriánusok nem esznek húst és halat, viszont tejterméket és tojást is fogyasztanak.)
- Fokozatosan felépített rendszeres mozgásprogram, amely aerob tréningbőlés mindennapi jógagyakorlásból állt. (aerob edzésformák: gyaloglás, futás, úszás, kerékpározás)
- Nagy hangsúlyt fektettek a stresszkezelésre. (meditáció, speciális légzőgyakorlatok, relaxáció)
- 4. A kísérletben résztvevő betegek hetente támogatócsoportban beszélgethettek érzéseikről, problémáikról, így megtapasztalhatták a csoport támogató erejét.
A telomeráz rendszer működése rendkívül érzékeny, az alulműködés és a túlműködés is különböző betegségeket okozhat.
Felmerült az aggály, hogy a telomeráz aktivitás növekedésével rosszindulatú osztódás elméletben a rák kockázata is növekedhet.
Dr. Ornish és csapata azonban ugyanezzel az étrend és életmód-változással sikeresen állította meg, sőt fordította vissza a rák progresszióját bizonyos körülmények között.
Arra tehát nincs lehetőség, hogy az elfogyasztott táplálékkal növeljük a saját sejtjeink telomeráz tartalmát, mivel ez az enzim a bélrendszerben nem szívódik fel, lebomlik.
Azonban életvitelünk és étrendünk hatással van a telomerek hosszára. A naponta elfogyasztott ételek és italok, illetve egyes szokásaink befolyásolhatják a telomerek fogyásának gyorsaságát.
A szénsavas üdítőitalok, finomított gabonafélék, húsok, tejtermékek fogyasztása elősegítik a telomerek rövidülését. Kerüljük a transz-zsírsavakat, a hidrogénezett növényi olajokat tartalmazó élelmiszereket, a fehérkenyér, a chips, a finomlisztből készült snackek, a cukrozott sütemények, desszertek és a cukrozott italok fogyasztását.
Telomervédőnek tekintik:
A zöldségeket, gyümölcsöket és egyéb antioxidánsokban gazdag élelmiszereket. Fogyasszunk minél többet belőlük.
A rendszeres napi szintű testmozgást: ez lehet 30 perces (vagy kétszer 15 perces) könnyű torna, ami növeli a pulzust, felmelegít és fokozza a légzést. Például: gyors séta, esetleg kocogás, futball, kerékpározás, tánc.
A stresszhatások csökkentése relaxációval:
– Érdemes elsajátítani feszültségoldó technikákat, mint pl. a test megfeszítése, majd ellazítása néhány mély légzés segítségével.
– Szenteljen naponta 10-15 percet a testi-szellemi ellazulásra pl. meditációra.
– Minden nap sétáljon a friss levegőn.
– Hetente kétszer-háromszor csináljon valami olyan dolgot, amiben örömét leli.
– Nevessen sokat.
– Lefekvés előtt vegyen egy nyugtató hatású fürdőt.
Sajnos még nem létezik tudományos alapokon nyugvó fiatalító diéta, de a cikk elején felsorolt természeti népek példájából kiindulva a lehetősége meg van annak, hogy az ember egészségben megérje akár a 100. életévét, és betegségek, gyógyszerek nélküli aktív minőségi életet éljen. Mindebben fontos szerepet játszik az étrendünk minősége, hogy mivel tápláljuk magunkat, és mennyire vagyunk fizikailag aktívak.
