A testi-lelki egészség fontossága
Minden ember életében egy alapvető természetes igény, hogy szeretne jól élni. Szeretne birtokolni, biztonságban lenni és jól szeretné érezni magát a saját bőrében. A jó életet nem csak a tárgyak és az anyagi javak jelentik. Néhány évtizede még általános volt a vélekedés, hogy aki gazdag az boldog is egyben és csak az lehet igazán boldog, aki gazdag. Mára már tudományosan is bizonyított, hogy az anyagi jólét és a boldogság nincs szoros kapcsolatban egymással. (Az életkörülményeink csak 10%-ban befolyásolják boldogságunkat.) A jóllét örömöt, biztonságot, egészséget és társas kapcsolatokat jelent.
Egészség nélkül nincs jóllét.
A testünk és a lelkünk kölcsönhatással van egymásra. Testünk akkor lehet egészséges, ha a lelkünk megfelelő állapotban van és ez fordítva is igaz.
A mai felgyorsult világban, nehéz helyzetben vagyunk, többféle szereppel kell azonosulnunk és bennük helytállnunk. A munkában dolgozó felnőttek, munkatársak, kollégák, alkalmazottak, vagy éppen főnökök vagyunk. Hazaérve az otthonunkban szülők, nevelők, tanácsadók, tanárok, békítő bírók, sofőrök, árubeszerzők, szakácsok, takarítók szerepkörében is meg kell felelnünk.
Az állandó nyomás, az érzés, hogy nem tudunk megfelelni a mások és saját magunkkal szemben támasztott követelményeknek, frusztráló.
Ha emiatt gyakran feszültek és idegesek vagyunk, az rányomja bélyegét a munkánkra, a társas kapcsolatainkra és a családunk hangulatára.
„Ezt nem hiszem el!” a „Mindjárt felrobbanok! „Sírni tudnék!” és a „Kaparom a falat!” mondatok mögött álló tehetetlenség érzése feszültséggel tölt el bennünket.
Ezen gondolatok, érzések keringetése során testünkben is egészségünkre káros folyamatok indulnak be. A stressz hatására különböző stresszhormonok szabadulnak fel elindítva egy láncreakciót, amely a belső elválasztású mirigyek elsősorban a mellékvesekéreg hormonjainak kiválasztása révén a szervezet tartalékait mozgósítja. Szaporább lesz a légzésünk, a szívünk hevesebben ver. A vérnyomásunk megemelkedik, több vért juttat az izmunkba így felszabadulnak a védekezéshez, meneküléshez szükséges energiák. Ha a feszültséget okozó esemény és érzés elmúlik, visszaáll az eredeti állapot és a szervezet normálisan működik tovább.
Azonban, ha ez a tartósan feszült, túlpörgetett állapot hosszabb ideig tart, nem követi lazítási és feltöltődési időszak, kimerültséghez, lelki eredetű (pszichoszomatikus) de testi panaszokban megnyilvánuló betegségekhez, (fejfájás, gyomorfekély, magas vérnyomás, vastagbélgyulladás) gyakran depresszióhoz vezethet.
Mindenki tudja, hogy megoldandó problémák, feszültségek nélkül nincs élet. Sőt a feszültség egy határig lehet aktivizáló hatású is. Ha azonban azt érezzük, hogy ez már sok nekünk és nem bírunk el a helyzettel, akkor először is szembe kell néznünk a problémával. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy mi okozza számunkra ezt a feszültséget és mit kellene nekünk változtatnunk, hogy csökkentsük a nyomást.
A nyugtató vagy az élénkítő szerek használata nem hozhatják meg számunkra a hosszú távú megoldást. (Sokszor csak rontanak a helyzeten.)
Az állatvilágból örökölt reflex, hogy vészhelyzetben szervezetünk felszínes légzésre áll át. Ha tudatosítjuk magunkba, hogy számunkra stresszes egy adott helyzet akkor a tudatos légzés is kihozhat bennünket ebből a kellemetlen állapotból, mivel az egyenletes légzés csökkenti a stresszhormonok szintjét.
Az életünket mi alakíthatjuk, a változás kulcsa a mi kezünkben van. Saját felelősségünk és döntésünk, hogy a testi-lelki egészségünkkel mennyit foglalkozunk.
Segítséget jelenthet, ha napi szinten a munkánk és a feladataink elvégzése után időt szakítunk a stressz levezetésére és számunkra kellemes, kreatív tevékenységeket végzünk.
Érdemes beiktatnunk a testmozgást is. Indításnak lehet egy gyorsabb ütemű séta a friss levegőn, számukra kedves, kellemes környezetben. De elkezdhetünk kocogni, kerékpározni vagy bármit, amit szívesen csinálunk és megmozgat bennünket. A meditáció és a relaxáció elsajátítása is megkönnyítheti a problémák feldolgozását, hiszen gyakorlásuk közben ellazul a teljes test, a légzés és az elme.
A szakemberek javaslata a lelki egészség megőrzéséhez:
- Tiszta és rendezett legyen a környezetünk ahol élünk.
- Igyekezzünk megfelelő időbeosztást kialakítani magunknak.
- Étrendünk támogassa a testünk egészségét és ne a pillanatnyi kívánságainknak essünk áldozatul.
- Mozogjunk naponta. (A mozgással boldogsághormonokat termelhetünk magunknak.)
- Merjünk „tökéletes” helyett „elég jók” lenni.
- Minden nap legyen „én időnk”, amikor olyan dolgokkal foglalkozhatunk, ami kikapcsol és feltölt. Szánjunk időt magunkra.
- Vegyünk rész közösségi kezdeményezésekben.
- Minden nap a lehető legtöbb módon legyünk aktívak.
- Ha épp borúsabb napokat élünk, gondoljunk arra, hogy a rossz nem tarthat örökké.
- A problémát ne tartsuk magunkba, hanem beszéljünk róla.
- Kérjünk segítséget másoktól, ha szükségünk van rá és bátran fogadjuk el.
- Olyan emberekkel töltsünk időt, akikkel jól érezzük magunkat.
- Aludjunk eleget.
- Nevessünk minden nap.
Arról, mi az élet igazi élménye
„Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése. A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. Rómában vagy az Északi Sarkon járni nem olyan érdekes, mint megtudni valami valóságosat jellemünkről, tehát hajlamaink igazi természetéről, a világhoz, a jóhoz és rosszhoz, az emberekhez, a szenvedélyekhez való viszonyunkról.” Márai Sándor: Füveskönyv (részlet)
